A Ptk. új rendelkezései érintik a gazdasági társaságok alapítását és működését, ezért érintettként feltétlen érdemes megismernünk a tartalmát.
Drágult a kft alapítása
A törzstőke korábbi minimum 500 000 forintos határa 3 000 000 forintra változott.
Enyhült a törzsbetétek szabályozása
A korábbi 100 000 forintos törzsbetét mértéke nem változott, viszont már nem kell a bejegyzési kérelem benyújtása előtt a törzsbetét felét befizetni, amelyről a társasági szerződés kereteink belül tudnak a tagok rendelkezni.
Az osztalékfizetés új szabályai
Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy pénzbetétek felénél kevesebb összeget elegendő befizetni, vagy a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság bejegyzésétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, úgy a társaság nem fizethet osztalékot a tagok részére. Ez a fajta osztalékfizetési tilalom addig tart, amíg a ki nem fizetett, és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai alapján elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. A még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegének erejéig a tagok kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.
Az apport rendelkezésre bocsátása
Továbbra is lehetőség lesz nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással (úgynevezett apporttal) társaságot alapítani. Ha az alapításkor ennek értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Egyéb esetben változatlanul maximum hároméves határidőt lehet meghatározni az apport rendelkezésre bocsátására.
Üzletrész átruházása kívülállóra
Amennyiben a társasági szerződés a társaság hozzájárulásához köti az üzletrészt kívülállóra történő átruházását, új szabályként került rögzítésre, hogy a társaság ezen hozzájáruló nyilatkozatának megadásra nyitva álló határidő maximum 30 nap lehet. A tagváltozás a társasággal szemben annak bejelentésétől hatályos, amelynek megfelelően az üzletrész új jogosultját a nyilvántartásba vételtől függetlenül, a változásbejegyzési kérelem benyújtásától illetik meg a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságok és terhelik a tagsággal járó kötelezettségek.
Új szabályként kerül bevezetésre, hogy amennyiben a kft. tagjának örököse kéri az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzést, úgy az ügyvezető megtagadhatja azt, amennyiben a társasági szerződés által arra feljogosított személy magához váltja az üzletrészt. Amennyiben a társasági szerződés lehetőséget biztosít az üzletrész megváltására - az erre feljogosított személy 30 napos jogvesztő határidőn belül nyilatkozhat, és az üzletrész forgalmi értékét az örökösnek megfizeti.
Taggyűléssel kapcsolatos változások
Az új Ptk. nem tartalmazza a taggyűlés évenkénti összehívására vonatkozó kötelezést, azonban természetesen, a tagok a taggyűlés összehívásának gyakoriságára vonatkozó rendelkezést beépíthetnek a társasági szerződésbe.
Újdonság, hogy a társasági szerződés a meghívók elküldése és a taggyűlés napja közötti időre három napnál rövidebb időtartamot érvényesen nem határozhat meg. A tőkeemelés elhatározásához a jelenlegi egyszerű többség helyett az új szabály háromnegyedes többséget ír elő, továbbá részletes szabályokat határoz meg a határozat tartalmát illetően, így különösen meg kell határozni például a tőkeemelés mértékét, összetételét, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgyát, értékét, a teljesítési határidőt stb.
Egyszemélyes társaság
Az új Ptk. nem tartalmazza azt a speciális szabályt, miszerint az alapító okirat ilyen rendelkezése esetén pénzbeli hozzájárulásként elegendő százezer forintot a társaság javára befizetni. Az egyszemélyes társaság tagjának felelősségére a minősített többséget biztosító befolyásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, tehát az új törvény a felelősség szempontjából minősített többséggel rendelkezőnek tekinti az egyedüli tagot.